HU

🤔 Öröm, boldogság, egészség: 1. Belső béke. 2. Megelégedést szerezni abból, hogy Másoknak segítünk és támaszunk lenni. Kapcsolatok. 12R.tv❌✅ Kívánom Neked, Magamnak és Másoknak, hogy a jövő év végén Mindannyian azt mondhassuk: “2022 életem legjobb éve volt 🙂👍”. Marcin Ellwart

Boldogság

pozitív érzelmekkel jellemezhető mentális vagy érzelmi elégedettségi állapot

A boldogság pozitív érzelmekkel jellemezhető mentális állapot, amely a megelégedettségtől az egészen intenzív örömérzésig terjedhet.[1] A boldogságnak, mint a legtöbb alapvető emberi érzelemnek, számos biológiai, pszichológiai, vallási és filozófiai magyarázata, megközelítése létezik, amelyek megkísérlik definiálni magát a boldogságot, illetve iránymutatást adni arra, hogy érhetjük el vagy honnan ered.

Az ENSZ március 20-át határozta meg a Boldogság Világnapjaként, ezzel megerősítve a jólét és a boldogság fontosságát.[2]

„A boldogság egy olyan ideális állapot, amelyre bár vágyunk, mégsem tudjuk meghatározni, hiszen magában foglalja életünk minden oldalát és ezzel emberi teljességünket.”

– Delia Steinberg Guzmán, www.ujakropolisz.hu/

Wikipedia.org:

https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Boldogs%C3%A1g

Maslow-piramis

A Maslow-piramis (vagy Maslow-szükséglethierarchia) Abraham Maslownak az 1950-es években kidolgozott szükségletelmélete, mely a motivációkutatás egyik alaptétele.

Motiváció

A motiváció a pszichológia egyik fontos kérdése, azt vizsgálja, milyen késztetésekből fakad, valamint milyen erők állnak a viselkedés hátterében. Miért tudunk bizonyos cselekvésekre hatalmas energiákat mozgósítani, míg másokra viszont nem.

A motiváció szó a latin movere igéből ered, melynek jelentése mozogni, mozgatni. A motiváció a pszichológiában gyűjtőfogalom, motívumokból épül fel és minden cselekvésre, viselkedésre késztető belső tényezőt magában foglal.

A motiváció meghatározza a szervezet aktivitásának mértékét, a viselkedés szervezettségét és hatékonyságát.

A tanulás (tevékenység) motivációja

A tevékenységnek két összetevője van: cél és motívum. A motívum (indíték) a tevékenység kiváltója, fenntartója és irányítója. Az indíték mozgósít, dinamizáló és vektorizáló jellege van. A cél, a tevékenység eredményének az előrevetítése, anticipációja. Cél nélkül nincs motívum és fordítva is érvényes ugyanez. Ha gyakoroljuk a tevékenységet akkor készség lesz. A készség tevékenységi forma: gyakorlás által automatizáljuk, tanulás által sajátítjuk el.

A motiváció alapfogalmai

A motiváció alapfogalmai közül a szükséglet, a drive és a homeosztázis fogalmának értelmezésére térünk ki.

Nagyon erős belső késztetéssel járnak a biológiai motívumok, mint például az éhség, szomjúság stb. A motivált viselkedés ebben az esetben valamilyen szükségletből fakad. A szükséglet olyan hiány a szervezetben (pl. oxigénhiány, tápanyaghiány, folyadékhiány stb.), amely tartós fennállás esetén az egészséget vagy súlyosabb fokon az életet fenyegeti.

A szükséglet pszichológiai megfelelője a drive (ejtsd: drájv), amely angol szó és jelentése – ebben a kontextusban – űzni, hajtani ill. hajtóerő. A drive a szükséglet nyomán kialakuló, belső késztetés, a viselkedés hajtóereje. A drive alapvető feladata a szervezet általános energetizálása, nem pedig annak irányítása, vagyis nem mutatja meg, hogy a szervezet mit csináljon az adott szükséglet kielégítése érdekében, csak az ehhez szükséges hajtóerőt adja.

Az élet alapvető feltétele a szervezet belső viszonylag állandó egyensúlyi állapotának a fenntartása, a folyamatosan változó külső körülményekkel szemben. Cannon ezt a belső egyensúlyi állapotot fenntartó mechanizmust nevezte el homeosztázisnak. Amennyiben a szervezet homeosztatikus egyensúlya megbomlik, valamilyen fiziológiai hiányállapot keletkezik, azaz szükséglet lép fel. A szervezet elsősorban a szervezet tartalékainak felhasználása révén igyekszik a belső egyensúlyi állapot visszaállítására. Például, ha éhség esetén a vércukorszint lecsökken az ideális értékhez képest, akkor a homeosztatikus folyamatoknak köszönhetően az ideális érték visszaállítható, bizonyos biológiai folyamatok beindítása révén. (A máj, a hasnyálmirigy jelzése alapján cukrot bocsát a vérkeringésbe.)

Amikor azonban a szervezet belső tartalékai már nem elegendőek a szervezet belső egyensúlyának a helyreállítására, akkor drive, a viselkedésre késztető belső hajtóerő keletkezik, és az aktivált szervezet működésbe lép az egyensúly helyreállítása érdekében (magas cukortartalmú táplálékot keres).

Megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos drive-okat.

Elsődleges, más néven primer drive-oknak az ön- és fajfenntartással kapcsolatos hajtóerőket nevezzük. A legalapvetőbb elsődleges drive-ok a következők:

  • Hőszabályozás
  • Éhség
  • Szomjúság
  • Szexualitás
  • Alvási
  • Salakanyagok ürítése
  • Védekezésre irányuló
  • Általános aktivitási szükséglet (akkor lép fel, ha a szervezettől egy időre megvonják a mozgás lehetőségét)
  • Kutató vagy explorációs drive (kíváncsiság)

Az elsődleges hatóerők időszakosan lépnek fel, és ha egynél több motívum is jelen van ugyanabban az időpontban, akkor közülük az erősebb lesz az uralkodó.

Az elsődleges, velünk született drive-ok nem egyedüli hajtóerői viselkedésünknek. Vannak olyan drive-ok is, amelyeket tanulással, kondicionálással sajátítunk el, ezeket nevezzük másodlagos drive-oknak.

A motívumtanulást jól példázza az a kísérlet, amelyben „majmok megtanulták egy érmével működő automata kezelését: érme bedobásával kedvenc táplálékukhoz juthattak. Miután ezt elsajátították, maguk az érmék is jutalomértéket nyertek. Ha ugyanis az automata nem volt az állatok közelében, az érmék megszerzése érdekében akkor is hajlandók voltak „dolgozni”: különböző feladatokat végrehajtani, tanulni, és szenvedélyesen gyűjtötték az érméket. Összegezve tehát, a másodlagos hajtóerők alapvetően úgy alakulnak ki, hogy mindazok a tárgyak, helyzetek, amelyek az elsődleges motívum kielégítésében szerepet játszanak, maguk is motívummá válnak.

A motiváció olyan belső állapot, amely cselekvésre ösztönzi az embereket.

A belső állapot jellemzésére szolgálnak a motívumok, amelyek az emberek magatartásának mozgatórugói, belső indítékai.

A motívumok szinte soha nem egyedül jelentkeznek, hanem sokféle kombinációban.

A sokféle motívum, a sokféle szükséglet a cselekvés szempontjából nem egyenrangú. A motívumkutatások szerint az emberek először a legfontosabb, legsürgősebb szükségleteiket elégítik ki. A fontossági sorrend felállítása sokszor konfliktusokhoz vezet.

Abraham Maslow szerint az emberi szükségleteket hierarchikusan lehet rangsorolni.

  1. A piramis alján az alapszükségletek, a létfenntartáshoz kapcsolódó szükségletek helyezkednek el.
  2. A létfenntartás megteremtése magával hozza a biztonsági szükségletek kialakulását: ez a megszerzett javak megóvását, védelmét jelenti.
  3. A szociális szükségletek az ember társas lény mivoltából fakadnak. A szociális szükséglet kapcsolatteremtési, összetartozási szükséglet. Ennek kielégítése érdekében törekszik jó családi, érdeklődésének, gondolkodásmódjának megfelelő baráti, munkahelyi kapcsolatokra.
  4. Az ember igyekszik megtalálni helyét a többiek, a társai között, ebből fakad az elismerés iránti szükséglete: igyekszik elfogadtatni magát, elismertetni egyéniségét, képességét, rátermettségét.
  5. A piramis csúcsán az önmegvalósítás szükséglete áll. Az emberek egy része erős késztetést érez arra, hogy képességét, tehetségét maximálisan kihasználja.

https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Maslow-piramis

Egészség

„Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jóllét állapota, és nem csupán a betegség hiánya”.

1948-as megalakulásakor az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) az egészséget így definiálta. A fogyatékosság nem zárja ki az egészséget.[1] A WHO meghatározása New Yorkban született, 1946-ban, a 61 ország részvételével megrendezett Egészség Konferencián, majd az 1948. április 7-n hatályba helyezett Egészségügyi Világszervezet (WHO) Alkotmánya tette széleskörűen ismertté.[2]

Az egészség dimenziói:

  • biológiai egészség: a szervezetünk megfelelő működése,
  • lelki egészség: személyes világnézetünk, magatartásbeli alapelveink, illetve a tudat nyugalmának és az önmagunkkal szembeni békének a jele,
  • mentális egészség: a tiszta és következetes gondolkodásra való képesség,
  • emocionális egészség: az érzések felismerésének, illetve azok megfelelő kifejezésének a képessége,
  • szociális egészség: másokkal való kapcsolatok kialakításának egészsége.

https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Eg%C3%A9szs%C3%A9g

Függetlenség (jog)

A függetlenség a szuverenitással rokon politikai fogalom: egy nemzet, ország vagy szervezet saját kormányzását jelöli. Alapja a függetlenséghez való jog.

A „függetlenség” szót rendszerint a „hódoltság” ellentéteként használják, amely arra vonatkozik, hogy egy régiót külső hatalom tart politikai és katonai ellenőrzés alatt.

A függetlenség lehet egy kialakuló nemzet kezdeti állapota, de gyakran a valamilyen elnyomás alóli szabadulást jelöli. Szoktak azzal érvelni, hogy a függetlenség negatív definíció: a külső hatalom általi nem-ellenőrzést jelenti, a gyarmatosítás hiányát.

Autonóm terület (ezzel enyhe ellentétben) a függetlenségnek az a fajtája, amelyet egy külső tekintély garantál, ugyanakkor ez a külső tekintély fenntartja magának a legfőbb hatalmat a tartomány felett.

A protektorátus olyan autonóm terület, amely egy nagyobb kormányzattól függ, amely megvédi.

A függetlenség elnyerésének a napja (vagy a függetlenség kivívásához vezető forradalom kezdete) rendszerint nemzeti ünnep.

Több példa is van arra, hogy a függetlenségre törekvő állam függetlenségi nyilatkozatot bocsát ki. A legkorábbi ilyen nyilatkozat a Skócia függetlenségét kimondó arbroath-i nyilatkozat; a leghíresebb pedig az Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozata 1776-ból.

https://hu.m.wikipedia.org/wiki/F%C3%BCggetlens%C3%A9g_(jog)

Magyar nyelv

az uráli nyelvcsalád finnugor ágába tartozó nyelv

A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike. Legközelebbi rokonai a manysi és a hanti nyelv, majd utánuk az udmurt, a komi, a mari és a mordvin nyelvek. Vannak olyan vélemények, melyek szerint a moldvai csángó önálló nyelv – különösen annak északi, középkori változata –, így ez volna a magyar legközelebbi rokonnyelve.

Noha a magyar és nemzetközi nyelvtudomány (így a Magyar Tudományos Akadémia is) bizonyított ténynek tekinti a magyar nyelv uráli (azon belül: finnugor) eredetét,[2] ezt többen vitatják, és álláspontjukat a legkülönfélébb elméletekkel próbálják alátámasztani (lásd még: Alternatív elméletek a magyar nyelv rokonságáról).

A magyar nyelv legtöbb beszélője Magyarországon él. Magyarországon kívül főleg a Kárpát-medence többi országában beszélik: Románia (főként Erdély), Szlovákia, Szerbia (a Vajdaság), Ukrajna (Kárpátalja), Horvátország, Szlovénia és Ausztria területén.

https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Magyar_nyelv